Helyi esélyegyenlőségi program

 

 

 

 

 

 

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

Somlójenő Község Önkormányzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013-2018

 

 

 

 

 

 

Tartalom

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3

Bevezetés 3

A település bemutatása 3

Értékeink, küldetésünk 9

Célok 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 11

1. Jogszabályi háttér bemutatása 11

2. Stratégiai környezet bemutatása 13

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 15

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 33

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 43

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 48

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 53

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 58

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 59

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 60

1. A HEP IT részletei 60

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése 60

A beavatkozások megvalósítói 60

Jövőképünk 10

Az intézkedési területek részletes kifejtése 61

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 67

3. Megvalósítás 69

A megvalósítás előkészítése 69

A megvalósítás folyamata 69

Monitoring és visszacsatolás 71

Nyilvánosság 71

Érvényesülés, módosítás 72

4. Elfogadás módja és dátuma 73

 

 

 

 

 

 

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

 

 

Bevezetés

 

 

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Somlójenő Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

 

A település bemutatása

 

Somlójenő a Somló- hegytől délnyugatra, alig néhány kilométerre, a 8 sz. főközlekedési út és a Torna patak mentén fekvő település.

 

Egykori lakói és birtokosai a Jenő- törzsből származó, a király felszólítására azonnal hadba szálló várjobbágyok voltak. A Jenő nevű földön később két falu jött létre: Nagyjenő (a mai Tüskevár) és Kisjenő (ma Somlójenő). A Somló előtagot jóval később kapta a község. 1321-ben villa Kysyenew, 1611-ben Kys Gyeneo, 1696-ban pedig Kys Genő néven említik. A középkortól a jobbágyfelszabadításig a győri püspök fennhatósága alatt állt, egytelkes nemesek népesítették be. Egyházi nemesei az újkorban Vecse székhez, (ma Somlóvecse) vármegyéhez tartoztak. Később a zsellér népesség is megjelenik a lakosok közt, de a határ teljesen nemesi jogú maradt. A Somló- hegy nyugati termőterületének egy része Kisjenő határába tartozott. A lakosok megélhetésének alapja a szőlő volt. Szőlőművelés a 16. századtól állandósult. A községnek saját vízimalma volt. Kőház-kastélyát 1592-ben említik először. A ma is álló római katolikus templom középkori eredetű. 1773-ban teljesen katolikus vallású magyar község, amely egyház igazgatásilag Tüskevárhoz tartozik. A TSZ megalakulása után mind többen kerestek munkalehetőséget az ajkai iparmedencében. A lakosságcsökkenés ellenére is új falurész épült a vasút és a régi község között. Bevezették a villanyt, s az 1960-ban felépült kultúrház adott helyet a könyvtárnak, a hivatalnak. 1968-ban autóbuszváró, majd orvosi rendelő létesült. Ma már minden utcája és járdája bitumennel borított és gázcseretelep áll a lakosság rendelkezésére. Megépült a Somlóvásárhellyel összekötő műút, amelyen a busz szállítja a gyerekeket óvodába és iskolába, valamint a vízvezeték kiépítését a telefon bekapcsolása és a gázellátás követi. Kiemelt jelentőségű a regionális feladatra tervezett szilárd hulladék-lerakóhely építése.

 

Somlójenő külterülete Várda- puszta, Márja- major és Somló- hegy.

Somlójenő és Somlóvásárhely 1969. január 1-től alkot közös tanácsot Somlóvásárhely székhellyel.

A település közigazgatási területe hosszabb szakaszon Somlóvásárhellyel és Tüskevárral határos, de érintkezik Somlószőlős és Iszkáz határvonalával is. A valamivel több, mint 800 hektáros területnek nagyobb hányada szántó és rét, illetve legelő volt. Az utóbbi években nagy területei elerdősödtek. A Somló-hegy nyugati részének egy darabja a községhez tartozik, de ez összterületének csupán 5-6 %-a, ahol azonban kitűnő bor terem.


Somlójenő lélekszáma 337 fő.
A régi iskola ma már lakóházként funkcionál. Általános iskola, óvoda a szomszédos községekben Somlóvásárhelyen és Tüskeváron működik.
A településen egy önkormányzati tulajdonú középület van, a művelődési ház, itt működik az orvosi rendelő, valamint a községi könyvtár. Az infrastruktúra a szennyvízcsatorna kivételével megvalósult.

 

A község címere:
Feketével és arannyal keretezett csücskös talpú pajzs zöld mezejében középkori - ugrató lovon ülő – arany harcos, jobbjában kivont szablyát tart. A pajzsfőben elől arany kettős keresztes országalma, hátul arany csillag és ezüst holdsarló.
A szimbólumok jelentése: A címer zöld pajzsára helyezett arany harcos jelképezi a település egykori birtokosait, a Jenő- törzsből származó,a király felszólítására azonnal hadba szálló várjobbágyokat.
 

A község zászlaja:
1:2 oldalarányú, fekvő téglalap alakú, felső sávja óarany, alsó sávja azonos szélességben mohazöld színű kelme középen vízszintes vágással, rajta a zászlólap közepén – a rúddal párhuzamos hossztengellyel – a település címere.
Jelenkori címerét 2005. július 23-án avatta a település.

 

Információk:


Polgármesteri hivatal: 8478 Somlójenő Petőfi S. u. 99.
Polgármester: Nemes Ferencné
Jegyző: Szlottáné Turi Edina

 

Emlékhelyek:


I. II. világháborús emlékmű.
Anyaga: műkő, szürke márvány

Készítette: Zabó József kőműves, Somlójenő
Felavatva: 1989. március 15.


Szent Flórián szobor

Anyaga: kő
Felirata: 1898
A faluban tomboló tűzvész emlékére állították.

 

Látnivaló még:
- Jégverem
- a középkori eredetű római katolikus templom
- a község délnyugati határában álló egykori vízimalom épülete
- a Somló délnyugati oldalán a Szent Ilona- kápolna

 

Működő szervezetek:

- Vöröskereszt
- Somlójenő jövőjéért egyesület
- Polgárőrség
- Nyugdíjasklub

 

 


Intézmények:

Orvosi Rendelő:

Háziorvos: Dr. Dóczy Mariann
8478 Somlójenő Petőfi S. u. 99.

Művelődési Ház:
8478 Somlójenő Petőfi S. u. 99.


A település művelődési háza színvonalas szolgáltatásokkal várja az itt élőket.

Vezetője: Nemes Ferencné
Somlójenő Petőfi Sándor utca 107.
E-mail: nemesberni@freemail.hu

A Művelődési házon belül működik:

- közművelődési könyvtár
- internet
- mazsorett, néptánc oktatás
- amatőr színjátszó csoport


Rendezvények:

- bálok
- ünnepélyek
- kulturális műsorok

 

 

Demográfiai adatok:

 

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

 

 

Változás

2007

322

 

2008

318

99%

2009

330

104%

2010

319

97%

2011

321

101%

2012

337

105%

2013

 n.a.

0%

 

A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

A lakónépesség számának változása (%) számítási módja: Pl.: (2008-as „fő” adat osztva a 2007-es „fő” adattal)x100 vagy 2009-es „fő” adat osztva a 2008-as „fő” adattalx100.

A lakónépesség aránya a 2007-2009-es évek közötti el- és bevándorlások után folyamatosan nőtt. 2012-re az elmúlt évek legmagasabb lakószámát érte el a település. A lakónépesség számának váltózása 5 %-kal magasabb 2011-hez képest.

 

2. számú táblázat - Állandó népesség

 

 

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

161

169

330

49%

51%

0-2 évesek

 

 

 

 

 

0-14 éves

29

32

61

48%

52%

15-17 éves

9

8

17

53%

47%

18-59 éves

86

100

186

46%

54%

60-64 éves

5

6

11

45%

55%

65 év feletti

32

23

55

58%

42%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen vannak-e.

 

0-2 éves közötti gyermekek 11-en élnek a településen, 0-14 évesek 61-en vannak összesen, 15-17 év közöttiek száma 17 fő, 18-59 évesek száma 186 fő, 60-64 évesek 11-en vannak, 65 év felettiek száma 55 fő. A férfiak és nők aránya elég kiegyenlített. A lakósság több mint 50 %-át a 15-59 év közöttiek teszik ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú táblázat - Öregedési index

 

 

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

n.a.

n.a.

n.a.

2008

57

60

95,0%

2009

59

66

89,4%

2010

61

63

96,8%

2011

55

61

90,2%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal.

Mivel az index folyamatosan 100 % alatti, túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Az adatok szerint a gyerekeknek fokozottabb ellátására van szüksége, persze nem mellőzve az időseket sem.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

 

 

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

18

16

2

2009

21

12

9

2010

7

8

-1

2011

15

8

7

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást.

Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja, tehát a többségben pozitív egyenleg miatt, az odaköltözés jellemző.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

 

 

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

3

6

-3

2009

2

4

-2

2010

3

5

-2

2011

3

8

-5

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát.

Az egyenleg folyamatosan negatív, tehát a halálozások száma magasabb az élveszületések számánál. Ennek egyik oka lehet, a munkanélkülíség és az elégtelen lakhatási körülmények, melynek köszönhetően kevesebb gyermeket vállalnak a mai szülők.

Értékeink, küldetésünk

A település hosszú távú jövőképét jellemzi a nyitottság, az értékőrzés és a megújulás. Fontos feladatunknak tartjuk a falu folyamatos fejlesztését, a meglévő programok, értékek fenntartását, bővítését. Ezek célja a lakóközösség megtartása, élhetőbb környezetének kialakítása. Középtávú stratégiai céljaink az egyenlő esélyek biztosítása munkaprogramjaink segítségével a munkanélküliség csökkentése, a környező munka és oktatási lehetőségek feltérképezése, a lakók informálása, mozgáskorlátozottak, idősek érdekeit figyelembevevő akadálymentesség.

 

 

Célok

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Somlójenő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

a diszkriminációmentességet,

szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

 

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

Célkitűzés:

- A működőképesség biztosítása.

- Fejlesztések, felújítások.

- Pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése és a lehetőségek kihasználása.

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák is szívesen élnek megkülönböztetés nélkül, esélyegyenlőség biztosításával.

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élő embereket segítsük az életminőségük javításával, foglalkoztatásuk növelésével.

Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészséges testi és lelki fejlődését. Különböző szabadidős tevékenységet biztosítunk a gyerekeknek, ezzel is segítve az egészséges életmódra nevelést.

Folyamatosan odafigyelünk az idősek közéletbe való bekapcsolódására. Biztosítjuk az aktív életvitelt, hiszen az aktivitással kivédhető a feleslegessé válás érzése.

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén is az esélyegyenlőség fenntartását.

Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szükségleteinek kielégítésére. Az önkormányzat gondoskodik az egészségügyi és a kulturális programokhoz való hozzáférés akadálymentességéről.

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)


 


 

1. Jogszabályi háttér bemutatása

 

    1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

  • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

  • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

  • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

 

 

Az EU 2020 stratégia2

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

 

Nemzeti Reform Program3

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

 

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia5

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre.

 

Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia6

A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.

 

Roma Integráció Évtizede Program7

Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.

 

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.


 

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.


 

A településen olyan támogatási rendszer működik, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak.

 

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás tekintetében az Ebktv. által előírt, hatályos HEP bemutatására van szükség. Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. §-a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2 évente át kellett tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. §-ába került át.


 

Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni.

 

A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik.

 

2. Stratégiai környezet bemutatása

 

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

  • Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá.

 

A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek figyelembevételével került összeállításra. A koncepció illeszkedik a fejlesztési célkitűzésekhez is. Az önkormányzat támogatja a településen lévő szervezeteket, a kulturális fejlesztéseket. Szociális területen felhasználja a rendelkezésre álló forrásokat és egyben megőrzi a helyi támogatási formákat.

 

  • Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.

 

  • Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.

 

A településrendezési terv s településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv szöveges leírását tartalmazza. Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait. A terv hosszú-távú településrendezési elképzeléseket rögzít.

Célja: A fejlesztések az értékek megóvásával, a környezeti-ökológiai egyensúly biztosításával valósuljanak meg.

Infrastrukturális elemeket határoz meg, ezzel is biztosítható a település népességmegtartása. (pl. szennyvízelhelyezés)

Somlójenő településen szennyvízhálózat jelenleg nincs. A szennyvíz okozta környezetszennyezés miatt mielőbb meg kell oldani a szennyvizek közhálózattal történő összegyűjtését és tisztító telepen történő kezelését.

 

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

 

Somlójenő a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik. Somlóvásárhely, Borszörcsök, Somlószőlős, Kisszőlős, Vid, Doba, Oroszi, Nagyalásony, Somlóvecse, Dabrony településsekkel tart fenn közös hivatalt. A település a Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulással áll kapcsolatban.

 

 

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása


 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében segítséget nyújtott Somlójenő polgármestere, képviselőtestülete, védőnője, a településen működő szervezetek, valamint az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer adatait használtuk fel.

 

 

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek.

A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza.

 

E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják.

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása

  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.

 

 

Statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzete. Fontos a romák felzárkóztatása, a szegénység elleni küzdelem.

Munkaerő-piacra jutás fő akadálya az alacsony iskolai végzettség, motiváltsági problémák.

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább.

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

A település bevételei az önkormányzat által megállapított, kivetett és beszedett helyi adók. A kommunális adó, a gépjárműadó és a helyi iparűzési adó. Az önkormányzatot megillető bírságok, díjak. Az önkormányzati vagyon hozadékából származó bérleti díj, osztalék, kamat. Hozzájárulások, támogatások.

A lakosság részéről minden évben merülnek fel behajtási ügyek.

Kiadásai a fenntartási, beruházási, fejlesztési költségek. Kötelező és önként vállalt feladatok kiadásai, munkabérek, tiszteletdíjak, támogatások, segélyek, tagdíjak, hozzájárulások.

 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

  1. foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

 

év

15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

férfi

összesen

férfi

összesen

%

%

%

2008

96

111

207

13

13,5%

13

11,7%

26

12,6%

2009

112

94

206

18

16,1%

20

21,3%

38

18,4%

2010

94

110

204

15

16,0%

20

18,2%

35

17,2%

2011

100

114

214

10

10,0%

13

11,4%

23

10,7%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

A teljes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma 10 és 20 % között mozog. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválságnak köszönhetően rohamosan megnőtt a település munkanélkülijeinek száma. Átlagosan a férfi álláskeresők vannak többen. Az elmúlt évek magas aránya után 2011-ben visszaugrott az érték a 2008-as állapotra. Ez alapján megállapítható, hogy egyre több munkanélküli tud álláshoz jutni.

 

 

 

 

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

 

 

 

2008

2009

2010

2011

2012

2013

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

26

38

35

23

n.a.

n.a.

20 éves és fiatalabb

1

1

0

1

n.a.

n.a.

%

3,8%

2,6%

0,0%

4,3%

n.a.

n.a.

21-25 év

4

2

3

3

n.a.

n.a.

%

15,4%

5,3%

8,6%

13,0%

n.a.

n.a.

26-30 év

3

11

6

3

n.a.

n.a.

%

11,5%

28,9%

17,1%

13,0%

n.a.

n.a.

31-35 év

6

10

7

3

n.a.

n.a.

%

23,1%

26,3%

20,0%

13,0%

n.a.

n.a.

36-40 év

1

3

4

4

n.a.

n.a.

%

3,8%

7,9%

11,4%

17,4%

n.a.

n.a.

41-45 év

3

7

6

5

n.a.

n.a.

%

11,5%

18,4%

17,1%

21,7%

n.a.

n.a.

46-50 év

4

2

1

1

n.a.

n.a.

%

15,4%

5,3%

2,9%

4,3%

n.a.

n.a.

51-55 év

3

2

4

3

n.a.

n.a.

%

11,5%

5,3%

11,4%

13,0%

n.a.

n.a.

56-60 év

1

0

4

0

n.a.

n.a.

%

3,8%

0,0%

11,4%

0,0%

n.a.

n.a.

61 év felett

0

0

0

0

n.a.

n.a.

%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

A nyilvántartott pályakezdők száma nagyon alacsony. A legtöbb álláskereső a 31-35 év közöttiek csoportjában van. Az 55 év felettiek egyre kevesebben vállalnak állást, ennek oka lehet a munkaadó, aki nem szeretne foglalkoztatni idősebbeket, és köszönhető még az egészségügyi problémáknak is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

 

év 

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

%

férfi

összesen

férfi

összesen

férfi

összesen

2008

13

13

26

4

6

10

30,8%

46,2%

38,5%

2009

18

20

38

10

9

19

55,6%

45,0%

50,0%

2010

15

20

35

8

15

23

53,3%

75,0%

65,7%

2011

10

13

23

5

8

13

50,0%

61,5%

56,5%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A tartós munkanélküliek száma magas, ez is köszönhető a gazdasági válságnak. 2011-re csökkent az arány, de még így is sok a tartós munkanélküliek száma a településen. Átlagosan a férfiak álláskeresők száma a magasabb.

3.2.4. számú táblázat – Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

 

év 

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

férfi

összesen

Férfi

összesen

%

%

%

2008

22

22

44

0

0,0%

2

9,1%

2

4,5%

2009

25

21

46

1

4,0%

1

4,8%

2

4,3%

2010

27

21

48

1

3,7%

0

0,0%

1

2,1%

2011

30

25

55

2

6,7%

2

8,0%

4

7,3%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A pályakezdő álláskeresők száma nagyon alacsony, a 18-29 éves lakók számához képest. Ennek egyik oka lehet a továbbtanulás. A legtöbb nyilvántartott pályakezdő álláskereső 2011-ben volt, de számuk akkos is csak 4 fő volt.

  1. alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

 

év 

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

férfi

összesen

férfi

Összesen

férfi

 

%

%

%

2001

255

128

127

214

102

112

41

16,1%

26

20,3%

15

11,8%

2011

260

123

137

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás


 

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a településen magas volt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Átlagban a nők voltak többen. 2011-es népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre.

 

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

 

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

 

%

%

%

2008

26

2

7,7%

13

50,0%

11

42,3%

2009

38

2

5,3%

23

60,5%

13

34,2%

2010

35

3

8,6%

21

60,0%

11

31,4%

2011

23

2

8,7%

16

69,6%

5

21,7%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

A nyilvántartott álláskeresők között kevés a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzetségű személyek száma, kevés a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek aránya is, viszont a 8 általánossal rendelkező munkanélküliek száma magas.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

 

 év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

%

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

2009-2012 között nem valósult meg az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. A településen nincs általános iskola, felnőttképzés.

 

 

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

 

év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

%

%

%

2009

0

0

0

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

0

2012

2

n.a.

n.a.

2

 

n.a

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

2009-2011 között nem vett részt senki képzésben. 2012-től 2 fő vesz részt középfokú felnőttoktatásban a vonzáskörzetünkben található intézményben. Ők 2013-ban szerezhetnek érettségi bizonyítványt.

  1. közfoglalkoztatás

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

 

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

20

0,1%

15

0,26%

2011

22

0,1%

17

0,32%

2012

32

n.a.

18

0,33%

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: Önkormányzat adatai

 

A településen Startmunka program működik, ezen belül jelenleg 10 főt foglalkoztatunk. Ők a mezőgazdasági utak és a belvízzel kapcsolatos munkákat látják el. A program közfoglalkoztatottjai 9 hónapos jogviszonyban, napi 8 órát dolgoznak. Mint a számadatok is jelzik, magas a romák foglalkoztatási aránya.

 

Az Önkormányzatunk idén 3 féle startmunka programot valósít meg:

 

  1. Belvízelvezető rendszerek karbantartása

A projekt folytatása a 2012. évben elindult belvízelvezetés programnak. Gyártott hídgyűrűk elhelyezése a csapadékvíz elvezető árkokban, bozót- cserjeirtás, az eltömődött átereszek tisztítása.

Tervezett időtartama 9 hónap.

 

  1. Mezőgazdasági utak karbantartása

A projekt folytatása a 2012. évben elindult mezőgazdasági utak javítása a település kül- és belterületén programnak. Földutak javítása, kátyúzása, útpadka rendezése.

Tervezett időtartama 9 hónap.

 

  1. Téli és egyéb értékteremtő program

Kultúrház karbantartása, állagmegóvása, meghibásodásának javítása, idősek segítése.

Tervezett időtartama 2 hónap.

 

A munkanélküliség részbeni megoldását jelenti, bevezetésével csökkent a munkanélküliek száma.

 

 

  1. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

 

 

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

 

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátó-helyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

2008

n.a.

2

3

2

n.a.

n.a.

1

12

2009

20

2

3

2

1310240

971726

1

13

2010

16

2

3

2

1043275

937150

1

14

2011

19

2

3

2

1218170

1054923

1

12

2012

22

2

3

2

1353391

868450

2

22

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

 

A közfoglalkoztatási programok száma nőtt a településen, ezáltal több álláskeresőt tudnak foglalkoztatni.

A helyi vállalkozások száma magas, viszont kevés munkaerőt foglalkoztatnak a településről. A Somló hegyen található vállalkozók napszámban foglalkoztatnak helyieket.

 

 

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

 

 

elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munka-napokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

25 perc

7

40 perc

Nincs vasútállomás

 

Nincs lehetőség

 

Megye-székhely

42 perc

2

90 perc

Nincs vasútállomás

 

Nincs lehetőség

 

Főváros

120 perc

2

210 perc

Nincs vasútállomás

 

Nincs lehetőség

 

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

 

A legközelebbi nagyváros Ajka könnyen megközelíthető, a munkába járás autóbusszal megoldható, a buszjáratokkal időben beér mindenki a munkahelyére. A hétvégi buszos utazás okoz gondot a településen, mivel nagyon kevés járat megy keresztül a falun, ezért az utazni kívánó lakosoknak a 8-as főútra kell felsétálniuk. Veszprémbe és a fővárosba 2 közvetlen autóbusz járatpár közlekedik naponta. Az átszállások miatt a Megyeszékhelyre és Budapestre utazók kétszer annyi idő alatt érnek a városokba. Vasútállomás nincs a településen, a vonattal utazóknak Somlóvásárhelyre kell átmenniük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

 

 

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

 

 

van/nincs

Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van

Közmunka

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Első munkahely Garancia Program, TÁMOP Támogatások, Pályakezdők támogatása

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

 

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

TÁMOP Bértámogatás

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 

3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma

 

év

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

férfi

férfi

férfi

férfi

2008

1

0

0

0

0

0

0

0

2009

1

0

0

0

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

0

0

2011

0

1

0

0

0

0

0

0

2012

0

1

0

0

0

0

0

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

Az évek során általában volt olyan fiatal, aki részt vett a közfoglalkoztatásban. Más program nem volt, ami könnyítette volna a munkaerőpiacra való kijutásukat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

 

 

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek

 

 

van/nincs

Felsorolás

felnőttképző programok a településen

van

START munkaprogram

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

Munkaviszonyban nem állók képzése, Német- Angol nyelvi képzés, Érettségi oktatás

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

 

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

nincs

 

Helyi foglalkoztatási programok a településen

van

START mezőgazdasági utak, START belvíz, közfoglalkoztatás

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

van

START munkaprogram, közmunka

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 

3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma

 

év

felnőttképző programok a településen

felnőttképző programok a vonzásközpontban

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben

helyi foglalkoztatási programok a településen

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

2008

0

0

0

0

0

0

0

0

7

5

0

0

2009

0

0

0

0

0

0

0

0

6

7

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

0

0

8

6

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

0

0

5

7

0

0

2012

0

0

1

2

0

0

0

0

14

8

0

0

2013

n.a.

n.a.

0

2

0

0

0

0

n.a.

n.a.

0

0

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

Helyi foglalkoztatási programokban egyre többen vesznek részt, köszönhetően a programok bővülésének. Felnőtt képző programok csak a vonzáskörzetben találhatók. Nyelvi képzésekre és érettségi oktatásra többen is jártnak a településről.

 

 

 

 

 

 

 

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő

foglalkoztatása

 

3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása

 

év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

7

9

2009

9

9

2010

8

10

2011

8

7

2012

17

17

2013

n.a.

n.a.

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 

A közfoglalkoztatás elsődleges célja a helyi lakosok álláshoz juttatása. Amellett, hogy minden lehetőséget figyelembe véve jelölnek ki dolgozókat a munkanélküliek közül, nagy figyelmet szentelnek a mélyszegénységben élők helyzetére is és a lehető legjobb megoldást próbálják meg létrehozni. A romák helyzetét figyelembe véve és a hátrányos megkülönböztetés elkerülése végett rendszeresen foglalkoztatnak roma nemzetiségű dolgozókat is. A táblázatból jól látni, hogy nem kis mértékben teszik ki a munkások létszámát.

 

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. §

Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb.

Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.

 

Nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés a közfoglalkoztatásban résztvevők között.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

 

Pénzbeli ellátások: foglalkoztatást helyettesítő támogatás (a támogatottnak évente 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia), rendszeres szociális segély (az kap, aki a feltételeknek megfelel. A közmunkaprogram lehetőségéből ez által kimarad, de megmarad a rendszeres jövedelem.), ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, szülési segély, temetési segély.

Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, ezek a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.

 

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

 

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008

207

5

2,4%

2009

206

1

0,5%

2010

204

3

1,5%

2011

214

0

0,0%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal


 

 

Álláskeresési segélyben részesülök száma nagyon alacsony. A rendszeres jövedelem nélküliek kevesen jutnak hozzá támogatásokhoz. Ez nagymértékben kihat a megélhetésre, életkörülményekre.

 

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

 

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak 

%

2008

26

2

7,7%

2009

38

9

23,7%

2010

35

3

8,6%

2011

23

0

0,0%

2012

n.a.

n.a

n.a

2013

n.a.

n.a

n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

A nyilvántartott álláskeresők közül kevesen jogosultak álláskeresési járadékra. 2008-tól 2009-re nagymértékben nőtt a jogosultak száma, azonban 2010-re mérséklődött, majd 2011-re számuk 0-ra csökkent.

 

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

 

év

rendszeres szociális segélyben részesülők  

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

15-64 évesek %-ában

munkanélküliek %-ában

2008

5

2,42

11

42

0

0

2009

10

4,85

15

39

0

0

2010

15

7,35

13

37

0

0

2011

11

5,14

15

65

0

0

2012

n.a.

n.a.

12

n.a.

0

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső veheti igénybe.

 

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 15-64 évesek arányában alacsony, számuk 2010-ig folyamatosan nőtt, 2010-ben elérte a legmagasabb értéket, majd 2011-re csökkent.

A foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2008-tól 2010-ig csökkent, majd 2011-ben elérte a 65 %-ot, ez az eddigi legmagasabb érték.

 

 

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

 

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

 

a) bérlakás-állomány

 

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

 

év

összes lakásállomány (db)

 

bérlakás állomány (db)

 

szociális lakásállomány (db)

 

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

 

 

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

142

0

0

0

0

0

0

0

2009

142

0

0

0

0

0

0

0

2010

142

0

0

0

0

0

0

0

2011

142

0

0

0

0

0

0

0

2012

142

0

0

0

0

0

0

0

2013

142

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

 

Elégtelen lakhatási körülménnyel rendelkező lakás nem található Somlójenőben.

 

b) szociális lakhatás

 

Szociális lakásállomány nincs a településen.


 

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

 

Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok száma 0.

 

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

 

Somlójenő nem megfelelő lakhatási feltéttel, veszélyeztetett elő személy az önkormányzat nyilvántartásában nincs.

 

e) lakhatást segítő támogatások

 

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

 

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

8

0

2009

8

0

2010

14

0

2011

24

0

2012

n.a. 

n.a. 

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj- illetve hiteltartozások, hátralékok felhalmozása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakhatási támogatás.

 

f) eladósodottság

 

A településen élők eladósodásának a folyamata sajnos érzékelhető. A végrehajtó irodák által kért adatszolgáltatásból, az ingatlanárverés számából, a közszolgáltató vagy hitelintézet felé fennálló tartozás miatti végrehajtás elrendeléséből lehet következtetni.

 

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása


 

A külterületeken megoldottak a közszolgáltatások és közműszolgáltatások. Egyedül a csatornarendszer nincs még kialakítva, de a település tervei között szerepel már ennek a megvalósítása. Ezen területekről könnyen megközelíthető a település.

 

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

 

Tekintettel arra, hogy jogszabály nem határozza meg a szegregált lakókörnyezet fogalmát, javasoljuk a szegregátumok felszámolására irányuló EU-s pályázatok meghatározását figyelembe venni. E szerint szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A TÁMOP 5.3.6-11/1. konstrukció keretében azon települések vonatkozásában ítélhető meg támogatás a szegregátumok komplex, humán fejlesztésére, ahol legalább 10 lakásban legalább 45 fő él2 szegregált lakókörnyezetben.

 

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

 

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

 

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai


 

A településen nem található szegregált terület.

 

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

  1. az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

 

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

 

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

2013

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

A település a szomszédos faluval tart fenn közös háziorvosi és védőnői szolgálatot. Egy háziorvos látja el a felnőtt és gyermek betegeket egyaránt, és az iskolai-egészségügyi ellátásról is ő gondoskodik. Somlójenőben heti egy alaklommal tart az orvos rendelést, a többi napon Somlóvásárhelyre járhatnak át a falubeliek. Védőnői tanácsadás Somlóvásárhelyen működik, de folyamatos a kapcsolat a somlójenői ellátottakkal is. A fogorvosi szakellátás nem biztosított, ez a szolgáltatás csak a vonzáskörzetben vehető igénybe. Folyamatosan dolgoznak ezen probléma megoldásán. A legközelebbi orvosi ügyelet Devecserben, kórház pedig Ajkán található.

 

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

 

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

7

2009

8

2010

11

2011

4

2012

n.a.

2013

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

Három jogon kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon.

 

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

 

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

1

2009

1

2010

1

2011

2

2012

n.a.

2013

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó ( a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685 § b) pontját), ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

 

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

 

Somlójenőben évi rendszerességgel szerveznek tüdőszűrést, vércukorszínt mérést. Az elmúlt évek során rendszeres volt a helyiek tájékoztatása a különböző szűrővizsgálatokról, oltásokról. Informálták a lakókat az újonnan megjelenő lehetőségekről is.

 

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

 

Somlójenő vonzáskörzetében több fejlesztő és rehabilitációs központ található. Dobán az Erdődy-kastélyban Szocioterápiás Pszichiátriai kórház működik. A Noszlopi Rehabilitációs Intézményben szenvedélybetegek gyógyításával foglalkoznak. Ajkán pedig Nevelési Tanácsadó működik.

 

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

 

Somlójenő lakósai a somlóvásárhelyi konyhától vehetnek igénybe közétkeztetést. Az elmúlt években az idősek, egyedül élők közül páran kértek ebédet a szomszédos településről. Mostanra azonban nincs olyan személy, aki igénybe venné ezt a lehetőséget. A konyha ételei választékosak, folyamatosan bővülnek.

 

 

 

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

 

Somlójenőben a kevés lakós miatt nem jött létre sportegyesület, de a településen mindig elérhető volt valamilyen sportolási lehetőség. Az elmúlt évek során működött karate oktatás, aerobik, nép- és modern tánccsoportok, kispályás focicsapat. Tavasztól őszig pedig több kerékpár és gyalog túra is mindig várja a falu lakóit. Jelenleg modern tánccsoport és zumba oktatás is működik a kultúrházban. A foci kedvelői pedig a nagyobb falvak, városok sportegyesületében kapnak lehetőséget.

 

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

A településen működik házi segítségnyújtás, a Baptista Szeretetszolgálat helyi gondozónője látja el az idős, rászoruló lakókat. Jelenleg 9 személy ellátását végzi. Naponta látogatja őket, segít a házimunkában, bevásárlásban, egészségügyi ellátásban.

 

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

 

Nem fordult elő megkülönböztetés, egyenlő bánásmód megsértése a szolgáltatások nyújtásakor.

 

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül


 

Közgyógyellátásban és ápolási díjban részesülnek a rászoruló személyek és gondozóik. A településen lakók között vannak olyan emberek, akiknek jár a gépjárműadó alóli mentesség is.

 

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

 

  1. közösségi élet színterei, fórumai

 

A település nagy gondot fordít a közösségi élet fenntartására és fejlesztésére. Folyamatosan bővülő programokkal várják a falu lakóit.

 

Az idei év megtartott és várható programjai:

Január: Pótszilveszteri bál

Február: Kiszebáb készítés- a tél elűzése, Farsangi bál

Március: Március 15-ei megemlékezés

Április: Húsvéti tojásfestés, Húsvéti locsolóbál

Április: A Föld napja alkalmából szemétszedés a település területén

Május: Anyák napi műsor

Június: Kölyöknap, „Egészséges élet”- kerékpár túrák

Július: Mesefilmek vetítése, Balatoni kirándulás, Falunap

Augusztus: Szent István napi búcsú, Kenyérszentelés

Október: Október 23.-ai megemlékezés, Idősek napja

November: Készülődés az ünnepekre

December: Mikulás házról-házra jár, Pásztorolás- Betlehemes játék a hagyományőrző gyermekszínjátszók előadásában, Szilveszteri bál

 

Emellett a héten 5 alkalommal nyitva tartó könyvtárban lehetőség van könyvkölcsönzésre, számítógép- internet használtara, alkalmi versenyeken való részvételre, ismeretterjesztő foglalkoztatásban.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Az elmúlt évek során nem fordultak elő etnikai konfliktusok.

 

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)


 

A közfoglalkoztatás keretein belül dolgozók szívesen segítenek délutánonként az idős, egyedülálló személyeknek ház körüli munkáiban. A képviselő testület tagjai, szülők, egyesületi tagok szívesen vesznek részt a különböző programok lebonyolításában, a falu szépítésében.

 

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

 

A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik.


 

A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,

 

A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében.


 

A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik.

A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

 

A Somlójenő Cigány Kisebbségi Önkormányzat a somlójenői roma lakosok érdekképviseletét látja el. 4 fővel alakult. Céljuk az értékeik megőrzése és bemutatása. A Kisebbségi Önkormányzat pályázatokkal próbálja segíteni feladatának és céljainak megvalósítását. Együtt működik, jó kapcsolatot ápol Somlójenő Önkormányzatával. Évente támogatja a Gyereknapot, Falunapot, Mikulás ünnepséget.

 

 

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Megélhetési problémák

Az önkormányzati földtulajdonok megművelése, gazdaságos hasznosítása

Infrastruktúra hiánya

Szennyvízcsatorna kiépítése

 

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

 

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

 

  1. veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

 

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

 

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

0

0

8

2009

3

3

8

2010

0

0

5

2011

3

1

10

2012

2

n.a.

n.a.

2013

n.a. 

n.a. 

n.a. 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont)

 

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).

 

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

2008-ban a 18 éven aluliak száma 78 fő volt, nem vett védelembe senkit a jegyző. 2009-ben 83-an voltak a kiskorúak ebből 3 gyerek került védelem alá, ugyanebben az évben meg is szüntették ezeket az eseteket. 2010-ben a 81 főből nem volt védelembe vett gyerek. 2011-ben a 78 fő közül újabb 3 gyerek került védelem alá, ebből 1 fő védelme szűnt meg az évben. 2012-ben a 80 gyerekből 2 gyermek védelme maradt fenn az előző évből, de adatunk nincs, hogy mennyi szűnt meg év végére.

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek aránya: 2008-ban 10,3 %, 2009-ben 9,6 %, 2010-ben 6,2 %, 2011-ben 12,8 %, a 2012-es évről nincs adatunk.

 

  1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

 

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

 

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

38

0

0

0

37

2009

50

0

0

0

0

2010

52

0

0

0

0

2011

45

0

0

0

10

2012

 n.a.

n.a. 

 n.a.

n.a. 

n.a. 

2013

 n.a.

 n.a.

 n.a.

 n.a.

 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint.

 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és

  1. nyugellátásban,

  2. korhatár előtti ellátásban,

  3. szolgálati járandóságban,

  4. balettművészeti életjáradékban,

  5. átmeneti bányászjáradékban,

  6. időskorúak járadékában vagy

  7. olyan ellátásban

részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1))

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2008-ban 38 fő részesült, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban hasonlóan 37-en részesültek. 2009-től megnőtt a részesítettek száma, 2009-ben 50 fő, 2010-ben 52 fő kapott rendszeres kedvezményt, rendkívülit senki sem igényelt. 2011-ben csökkent az érték, 45 fő kapott rendszerek kedvezményt, rendkívüli támogatást pedig 10-en.

 

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

 

A településen minden újszülött gyermek után kapnak az anyák szülési támogatást. Ez egy egyszeri támogatás, amelynek összege 20.000 Ft. A szülők igényelhetnek rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, de ez nem jellemző, óvodáztatási támogatásban is részesülhetnek a gyerekeiket óvodába beírató szülők. Somlójenőben két féle ösztöndíj rendszer is működik. Nyolcadik évfolyamos tanulók jelentkezhetnek a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételre, amellyel segíthetik középiskolai tanulmányaikat. Aki pedig felsőoktatásban folytat tanulmányokat az beadhatja a pályázatát a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj elnyerésére.

 

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

 

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

 

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

3

18

7

25

-

0

2009

5

16

8

24

2

0

2010

4

17

8

25

2

0

2011

3

20

7

27

2

2

2012

5

18

9

27

2

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

 n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

 

 

 

Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

 

Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki

  • a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá

  • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és

  • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. § (1), (2))

 

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

 

A településen nem él olyan gyermek, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal.

 

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

 

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma

 

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumban él

Összesen

Ebből szegregátumban él

Összesen

Ebből szegregátumban él

 

 

 

0

0

 

 

Adott településen található utazási idő (perc)

 0

0

0

0

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

 

A településen nem található szegregált terület.

 

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

 

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

 

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0,5

15

2009

0,5

16

2010

0,5

16

2011

0,5

15

2012

0,5

18

2013

0,5

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

Somlójenő közös védőnői szolgálatot tart fenn Somlóvásárhellyel, ezért a védőnői álláshelyek száma 0,5.

Az egy főre jutó gyerekek száma Somlójenőre vonatkozik. A gyerekek száma 2008-tól 2010-ig nőtt, majd 2011-től állandó lett a létszám 2012-ig.

 

  1. gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

 

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

 

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

 0

313

0

70

2009

 0

319

0

73

2010

 0

321

0

75

2011

 0

328

0

78

2012

 0

n.a.

n.a.

n.a.

2013

 0

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

A településen nincs külön gyerekorvos, ezért a faluban és iskolában is a felnőtt háziorvos látja el a gyermekeket.

 

 

 

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

 

Az óvodában logopédus foglalkozik a gyerekekkel.

 

d) gyermekjóléti alapellátás


 

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

 

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

2013

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

 

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

0

0

 

Bölcsőde és családi napközi nem működik a településen.

 

A gyermekjóléti alapellátások fő feladatai:

- a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése

- információk átadása

- jogok, kötelességek ismertetése

- önállóságra nevelés

- veszélyeztetettség megelőzésének támogatása

- veszélyeztetettség megszüntetésének segítése

 

e) gyermekvédelem

 

A településre a Családsegítő Szolgálat képviselője jár ki a családgondozási terv szerint, a gyermekekkel kapcsolatos problémákban ő segíti a családokat. Családsegítő ügyfélfogadás pedig Somlóvásárhelyen van kéthetente.

 

 

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások


 

Krízishelyzetekben a Gyermekjóléti Szolgálat és a szolgálaton belül a Családsegítő kereshető fel. Ők segítenek a családok elhelyezésében is, a rászorulóknak helyet keresnek a Családi Átmeneti Otthonokban. A településhez legközelebbi ilyen otthon Ajkán található.

 

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés


 

A település nagy figyelmet szentel a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére. Ezért egész évben programokat szervez. Több alkalommal terveznek gyalog- és kerékpár túrákat, a gyereknap keretén belül pedig egész napos sportversenyeket. Az iskolások a testnevelés és sportköröknek köszönhetően folyamatosan fejleszthetik sporttudásukat, és mérethetik meg erejüket különböző sportrendezvényeken. Mivel Somlójenő nem rendelkezik sportegyesülettel a fiatalok a környező falvak, városok csoportjainak tagjai, melyekkel szép eredményeket értek már el. A település rendelkezik tánccsoportokkal a gyerekek nagy örömére, ők az itteni és közelebbi falvak eseményein lépnek fel.

 

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

 

Szünidei gyermekétkeztetést az elmúlt évek során 2 gyermek vette igénybe, de 2012-től nincs olyan család, aki kérte volna a hétvégi, szünidei étkeztetést gyermeke számára.

Somlójenő az általános iskolásoktól átvállalja a tankönyvekkel kapcsolatos költségeket, így a gyerekek kivétel nélkül ingyenes tankönyvtámogatást kapnak. A középiskolások tankönyvvásárlását pedig bizonyos arányban támogatja.

 

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei


 

Hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a településen.

 

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

 

Az általános iskolások számára ingyen éves buszbérletet biztosít az önkormányzat. December 6-án minden gyermek 14 éves korig mikulás csomagot kap. Emellett mindenben megpróbálnak segíteni, hogy a településen élő gyermekek ne szenvedjenek hiányt.

 

 

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

 

Somlójenőben nincs iskola sem óvoda. Az óvodások és általános iskolások többsége Somlóvásárhelyen tanul, de vannak, akik Tüskevárra és Ajkára járnak iskolába. Külön iskolabusz szállítja őket Somlóvásárhelyre az óvodába, iskolába és haza is. A középiskolások átlagosan a közeli városok intézményeiben tanulnak Ajkán, Pápán, Veszprémben, Keszthelyen és Szombathelyen. Többségük bejáró, de vannak, akik kollégiumi ellátást vesznek igénybe. Jelenleg 12 óvodás, 29 általános iskolás, 19 középiskolás és technikumi tanuló gyermek él a településen. A középiskolások közül 12-en bejárósok, 7-en pedig kollégisták. A településen 1 főiskolai- egyetemi hallgató van.

 

 

 

 

 

 

 

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

 

 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

0

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma

0

Óvodai csoportok száma

0

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

 

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

 

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

0

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

0

0

Kisegítő személyzet

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

 

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermek-csoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

0

0

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

0

0

2013

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

 

tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

%

2010/2011

 0

 0

0

0

2011/2012

 0

 0

0

0

2012/2013

 0

 0

0

 0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

 

tanév

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

0

0

0

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

0

0

0

2012/2013

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

 

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

%

2010/2011

0

0

2011/2012

0

0

2012/2013

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

  1. a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

 

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

 

A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

29

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

 

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

29

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

5

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

13

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni8. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)9

 

A településen jelenleg 29 általános iskolás tanuló él. Ebből 5 hátrányos helyzetű és 13 halmozottan hátrányos helyzetű.

 

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

 

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

 

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

 

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

 

 

 

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.


 

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

A gyermekek szabadidős tevékenységeinek rossz kihasználása

Szabadidős programok szervezése

 

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége


 

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

 

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

 

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

 

év

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

111

96

39

31

13

13

2009

94

112

38

33

20

18

2010

110

94

40

30

20

15

2011

114

100

42

32

13

10

2012

n.a.

n.a.

43

34

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

 

 

A táblázat arra mutat rá, hogy a munkavállalási korúak közül hány férfi és nő dolgozott, és hányan voltak munkanélküliek. A férfi és nő munkanélküliek száma 2008-ban azonos, 2009-től 2011-ig pedig a férfi álláskeresők voltak többen. A foglalkoztatottak között a férfi dolgozók minden évben többen voltak. A jelenlegi adatok szerint 8 egyedülálló nő és 1 egyedülálló férfi nevel kiskorú gyermeket, és 29 családnál van 15 évnél fiatalabb gyermek.

 

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

 

 

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

 

év

munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb végzettségű

8 általános

szakiskola/

szakmunkás-képző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

13

1

11

1

0

0

0

0

2009

18

1

16

1

0

0

0

0

2010

15

1

13

1

0

0

0

0

2011

10

1

4

1

0

3

1

0

2012

11

3

n.a.

1

0

4

2

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

n.a.

0

0

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

A munkanélküli nők többsége rendelkezik 8 általános- vagy magasabb iskolai végzettséggel. 2011-től megnőtt az érettségizett, diplomás álláskeresők száma, azonban a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű nők száma is 3-ra nőtt.

 

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)


 

Nem fordult elő hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén sem.


 

 

 

 

 

 

 

 

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

 

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

 

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsődék száma

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

önkor-mányzati

egyéb

2008

10

0

0

0

0

0

0

2009

8

0

0

0

0

0

0

2010

9

0

0

0

0

0

0

2011

11

0

0

0

0

0

0

2012

n.a.

0

0

0

0

0

0

2013

n.a.

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

A településen nem működik bölcsőde és családi napközi.

 

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

 

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

0,5

13

26

2009

0,5

14

28

2010

0,5

11

22

2011

0,5

14

28

2012

 0,5

n.a. 

n.a. 

2013

 0,5

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A védőnő az átlagos gyermekszámba nem csak a 0-3 év közötti gyerekeket számolta bele, hanem a 3-14 év közötti létszámot is. Feladata a kismama segítése, támogatása is. A 0-3 év közötti gyermekek fejlődésének felügyelete mellett, a 3-14 év közötti gyermekekre is figyelve folyamatosan jár az általános iskolába kisebb vizsgálatokat, ismeretterjesztő, és felvilágosító előadásokat tartani.

 

 

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

 

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

 

év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

1

0

0

2009

3

0

0

2010

0

0

0

2011

1

0

0

2012

0

0

0

2013

 n.a.

n.a. 

n.a. 

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 


 

A nőket és családokat érintő erőszak megállítása érdekében kevés rendőri riasztás történt a településen. Egy esetben sem történt tényleges feljelentés, ennek oka lehet a további problémák felmerülésétől való félelem. A alacsony számú rendőri riasztások számától függetlenül még fordulhatott elő hasonló családon belüli erőszak, azonban az e fajta beavatkozás a végső megoldás egy ilyen helyzetben.

 

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

 

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

 

év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

0

1

0

2

2009

0

1

0

2

2010

0

1

0

2

2011

0

1

0

2

2012

0

1

0

2

2013

 n.a.

n.a. 

n.a. 

n.a. 

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

 


 

Anyaotthon a településen nem található, a megyében is csak 3. Az anyák a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül kérhetnek tájékoztatást és segítséget az anyaotthonokról és férőhelyeikről. A kevés férőhellyel rendelkező otthonoknak köszönhetően az anyák és gyermekeik várólistára kerülnek. A lakóhelytől elég távol eső anyaotthonok miatt, ez is csak a végső megoldás egy család életében, ugyanis problémát jelent a munkahelyre, gyermekellátó intézményekbe való eljutás.

 

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

 

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

 

év

Képviselőtestület tagja

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Férfi

Férfi

2008

2

3

0

0

0

0

2009

2

3

0

0

0

0

2010

1

3

0

0

0

0

2011

1

3

0

0

0

0

2012

2

2

0

0

0

0

2013

 2

0

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

A település képviselőtestületének tagjai között 2012-ig a nők száma a magasabb. 2010-ben az 5 fő helyett már csak 4 fő tölthetett be képviselői szerepet. 2012-ben változás történt a tagok összetételében, helyközi választást kellett kiírni. Változott a polgármester, alpolgármester, és a képviselőtestület tagjainak személye is. Az új választás következtében a polgármester és az alpolgármester is nő lett. A testületi tagok aránya pedig 2 nő és 2 férfi képviselőre változott.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

 

Ilyen kezdeményezések nem jellemzőek a településen.

 

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.


 

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Alacsony iskolai végzettség

Az írástudatlanság felszámolása

 

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége


 

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

 

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

 

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008

48

51

99

2009

48

49

97

2010

43

46

89

2011

38

42

80

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

  1. saját jogú; és

  2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

 

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:

  1. az öregségi nyugdíj,

  2. a rehabilitációs járadék.

 

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:

  1. az özvegyi nyugdíj;

  2. az árvaellátás;

  3. a szülői nyugdíj;

  4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint

  5. özvegyi járadék.

 

Időskorúak járadéka

A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

 

A település nyugdíjasai között nincs olyan személy, aki ne kapott volna valamilyen ellátást.

 

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete


 

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

 

Az 55 év feletti személyek száma a településen 10 fő. Ebből 6-an dolgoznak különböző munkáltatóknál, a további 4 személy pedig időközönként a helyi önkormányzatnál áll közfoglalkoztatásban.

 

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)


 

A Startmunka program keretén belül nem foglalkoztatott a település időseket. Közmunka programban évente több 55 év feletti személy dolgozott.

 

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén


 

év

Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Tartós munkanélküliek száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

%

%

2008

26

1

4%

10

0

0%

2009

38

0

0%

19

0

0%

2010

35

4

11%

23

0

0%

2011

23

0

0%

13

0

0%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a

 n.a.

n.a. 

n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

 

 

A felmért adatok alapján a munkanélküliek közül kevés az 55 év felettiek aránya. Így nem mondtató el, hogy a koruk miatt hátrányos megkülönböztetés érné őket a foglalkoztatás területén.

 

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

 

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

 

év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

%

2008

57

0

0%

2009

59

0

0%

2010

61

0

0%

2011

55

0

0%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

A 64 év feletti lakosság között nincs olyan személy, aki nappali ellátásban részesülne.

 

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

 

év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

2012

0

2013

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

Az időskorúak járadékában részesülök száma 0.

 

  1. kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

év

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

1

1

50

10

12

0

2009

0

1

1

50

10

12

0

2010

0

1

1

50

10

12

0

2011

0

0

0

50

10

12

0

2012

0

0

0

50

10

12

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a

n.a.

n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

Az idősek nyugdíjas klub keretén belül szerveznek különféle programokat, kirándulásokat. Mozi látogatáson nem vettek részt, színházban és múzeumban 2010-ben voltak utoljára. Könyvtárba és templomba rendszeresen járnak, a falu rendezvényein is mindig képviseltetik magukat.


 

c) idősek informatikai jártassága


 

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága

 

év

Összes megkérdezett

Számítógépet használni tudók száma

Internetet használni tudók száma

%

%

2008

25

0

0,0%

0

0,0%

2009

25

0

0,0%

0

0,0%

2010

25

0

0,0%

0

0,0%

2011

25

0

0,0%

0

0,0%

2012

25

0

0,0%

0

0,0%

2013

25

0

0,0%

0

0,0%

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

A megkérdezettek közül senki sem rendelkezik számítógépes ismerettel.

 

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen


 

 

6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen

 

év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008

5

2009

4

2010

4

2011

3

2012

3

2013

n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés


 

 

A településen nyugdíjasklubot létesítettek a helyi idősek, amely a mai napig is próbálja fenntartani magát. Ennek érdekében havonta többször összeülnek, termékbemutatókat tartanak, egészségügyi előadásokat szerveznek, és a helyi programokon is részt vesznek. Rendszeresen fellépnek a falu nagyobb eseményein, ezzel is megmutatva összetartozásukat, és példamutató magatartásukat a fiatalabb nemzedék felé. A környező települések nyugdíjasklubjaival is jó viszonyt ápolnak, több alkalommal vettek részt ezen falvak eseményein is. Somlójenőben minden évben idősek napi rendezvénnyel köszöntik a falu nyugdíjasait.

 


 

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Számítástechnikai jártasság hiánya

Számítástechnikai ismertek fejlesztése

 

 

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

 

 

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

Településünkre jelenleg 5 fogyatékkal élő személy van bejelentve. Négyük ezzel a problémával született, egy személy pedig később szenvedett károsodást. Közülük 4-en laknak a településen, az ötödik fő mozgáskorlátozottsága miatt pár éve otthonba kényszerült. Két beteg után kap a gondozója ápolási díjat.

 

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

 

év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

 

év

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

 

A településen nincs olyan fogyatékkal élő személy, aki megváltozott munkaképességű szociális ellátást kapna, vagy nappali ellátásban részesülne.

 

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

 

7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban

 

Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban

 

Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Non profit szervezet

Gazdasági vállalkozás

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma

0

0

0

munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma

0

0

0

Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma

0

0

0

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

0

0

0

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

0

0

2

Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével

 

Fogyatékos személyek közszférában és non profit szervezetnél nem állnak foglalkoztatásban. Gazdasági vállalkozásnál 2 fogyatékkal élő személy dolgozik jelenleg.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

A településen nem fordult elő hátrányos megkülönböztetés.

 

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

 

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások

 

 

Állami/önkormányzati

Egyházi

Civil

2010

2011

2012

2013

2010

2011

2012

2013

2010

2011

2012

2013

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

étkeztetés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

házi segítségnyújtás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

családsegítés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

támogató szolgáltatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

nappali ellátás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

Nincs olyan fajta intézmény; szolgáltatás; program, amely a fogyatékkal élő személyek önálló életvitelét támogatná.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei


 

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények

 

 

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka

0

Aktív korúak ellátása

0

Rendszeres szociális segély

0

Lakásfenntartási támogatás

0

Ápolási díj

0

Temetési segély

0

Átmeneti segély

0

Természetbeni ellátás

 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.

0

Közgyógyellátás
Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.

0

Adósságkezelési szolgáltatás

0

Energia felhasználási támogatás

0

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

 

Fogyatékossági támogatás

0

Rokkantsági járadék

0

Személygépkocsi átalakítási támogatás

0

Közlekedési kedvezmény

0

Személygépkocsi szerzési kedvezmény

0

Parkolási igazolvány

0

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

Ellátási formák:


 

  • Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támog